2008 szeptember 29. | Szerző: duma |

 A tegnapi nap nagyon jól sikerült. Szombaton este lefekvés előtt elárultam Daninak a nagy titkot. Hogy hova is megyünk vasárnap. Nagyon örült neki. Láttam rajta. Ugyanis Dani nem az a tapsikolós, kiabálós fajta ilyen esetben. Ha örül, látom rajta, hogy valami boldogságot okoz neki, azt ő azért úgy szép csendben tartja. Csak a szeme csillogásán látom, na meg az arcán, hogy ha valami boldoggá teszi, vagy valaminek nagyon örül. Ő nem kiáltja világnak, hanem szép csendben, magában örül. Esetleg rám vigyorog, és nagy örömében szorosan átöleli a nyakam egy pillanatra.

Reggel felkeltünk, nem kellett kétszer mondani neki, hogy öltözzünk. Igazán szép, napfényes időnk volt. Hát, mindent kipróbált. De itt van pár kép. Igaz, ezt egy honlapról szedtem le. A minőség nem éppen a legjobb.

Hajtottuk a hajtványt. Hát, mondtam is, hogy a sok hülye konditerembe jár, ahelyett,
hogy ezt húzná. Olcsóbb és egészségesebb is.

Na,ez a kerti kisvasút volt a leglátogatottabb. Dani vagy 4-szer ült rajta. De még a felnőttek is élvezték. Én is kipróbáltam, csuda klassz. Manó meg egyenesen élvezte, szerintem napokig elutazgatott volna rajta.

Az összes mozdonyt megmásztuk, amit csak lehetett.

Hát, íme a Tidmouth-i fűtőház. Dani szerint.

Ez a mozdonyt is vezette ám. Egy kis segítséggel.